És mit szerettél benne? A speciális effektusokat? De olyat, hogy leesett állal figyeled a film minden pillanatát? Vagy a valós emberi történeteket szereted? Szeretsz együttérezni a főhős dilemmáival, felfedezni a cselekvésének mozgatórugóit? Sőt, szeretsz a történeten meghatódni, a film életigenlő üzenetétől feltöltődni? Esetleg a filozofikus filmesszéket kedveled, amik ha jól sikerülnek, elgondolkodtatnak az emberi létezés legalapvetőbb kérdéseiről?

Persze a filmek dolga nagyon nehéz, a speciális effektusokról még ma is néha látszik, hogy hamisak, a vásznon játszódó emberi drámák iránti empátiámat egy hiteltelen forgatókönyvírói fogás vagy egy rosszul választott színész is el tudja rontani, a szájbarágott pozitív üzenetet kiköpöm, az élet értelméig is olyan ritkán tudnak a filmkészítők úgy eljutni, hogy valahol ne rontsák el. 

A legalapvetőbb probléma a filmekkel mindig ugyanaz: valami nem az igazi bennük. A legjobb film maga a valóság, mert az igazi dolog a legcsodálatosabb világon:

bestdocumentaries.blogspot.com/2008/05/abigail-brittany-hensel-twins-who-share.html