"Arguably one of the best songs ever written":
Arguably one of the best ways to begin a movie trailer:
"Arguably one of the best songs ever written":
Arguably one of the best ways to begin a movie trailer:
Utána:
Genre conventions of a Bollywood movie (wikipedia):
Bollywood films are mostly musicals, and are expected to contain catchy music in the form of song-and-dance numbers woven into the script. A film's success often depends on the quality of such musical numbers. [...]
Bollywood plots have tended to be melodramatic. They frequently employ formulaic ingredients such as star-crossed lovers and angry parents, love triangles, family ties, sacrifice, corrupt politicians, kidnappers, conniving villains, courtesans with hearts of gold, long-lost relatives and siblings separated by fate, dramatic reversals of fortune, and convenient coincidences.
Sokunkban, így bennem is felmerült a kérdés, hogy miért nem írok hónapok óta bejegyzést. A legkézenfekvőbb válasz az, hogy nem igazán voltam moziban. Viszont azért valahol a kihűlt hamvak alatt ott izzik a kihunyhatatlan parázs, hiszen azoknak a filmeknek a listája, amiket már a premier napján lenne kedvem megnézni, már olyan hosszú lett, hogy kitesznek egy bejegyzést:
Benjamin Buttonról már írtam, Mo.-ra valamikor tavasszal jön:
azalomtudomanya.blog.hu/2008/09/05/the_curious_case_of_benjamin_button
De már január 22-ikén bemutatják Ingmar Bergman kedvenc reklámfilmrendezőjének második játékfilmjét Te, aki élsz címmel (ez azt hiszem egy félrefordítás, bár más nyelveken sincs konszenzus: "Nous, les vivants", "You, the Living", "Das Jüngste Gewitter", "Comedia de la vida"). www.port.hu/te,_aki_elsz_du_levande__you,_the_living/pls/fi/films.film_page
Teljesen valószínűtlen kombináció: Danny Boyle, India, sors, Legyen ön is milliomos, tündérmese. "I'll keep this simple: Cancel whatever you're doing tonight and go see Slumdog Millionaire instead." : www.rottentomatoes.com/m/slumdog_millionaire/
Mickey Rouke (aki az életrajza szerint 12 évesen nyerte meg élete első boxmeccsét) már a The wrestler (96%) előzetesében is sírnivalóan jó: www.youtube.com/watch
És van még egy film, amiről Roger Ebert azt írja, miközben épp jól lehúzza Benjamin Button-t: "There was another film this year that isn't in the "top five," or listed among the front-runners at all, and it's a profound consideration of the process of living and aging. That's Charlie Kaufman's Synechdoce, New York. It will be viewed and valued decades from now. You mark my words." A szinekdokhé az az a fajta metonímia, amikor az egészt a résszel helyettesítjük. A film rendezője az egyik abszolút kedvencem, a főszereplője a másik, az alapötletét viszont meg sem kísérlem leírni, de némileg hasonlít ehhez a Björk-kliphez: www.youtube.com/watch.
És mit szerettél benne? A speciális effektusokat? De olyat, hogy leesett állal figyeled a film minden pillanatát? Vagy a valós emberi történeteket szereted? Szeretsz együttérezni a főhős dilemmáival, felfedezni a cselekvésének mozgatórugóit? Sőt, szeretsz a történeten meghatódni, a film életigenlő üzenetétől feltöltődni? Esetleg a filozofikus filmesszéket kedveled, amik ha jól sikerülnek, elgondolkodtatnak az emberi létezés legalapvetőbb kérdéseiről?
Persze a filmek dolga nagyon nehéz, a speciális effektusokról még ma is néha látszik, hogy hamisak, a vásznon játszódó emberi drámák iránti empátiámat egy hiteltelen forgatókönyvírói fogás vagy egy rosszul választott színész is el tudja rontani, a szájbarágott pozitív üzenetet kiköpöm, az élet értelméig is olyan ritkán tudnak a filmkészítők úgy eljutni, hogy valahol ne rontsák el.
A legalapvetőbb probléma a filmekkel mindig ugyanaz: valami nem az igazi bennük. A legjobb film maga a valóság, mert az igazi dolog a legcsodálatosabb világon:
bestdocumentaries.blogspot.com/2008/05/abigail-brittany-hensel-twins-who-share.html
Előtte:
"Symphony No. 7 in A major, Op. 92, II. Allegretto" (Ludwig van Beethoeven) + movie magic = www.youtube.com/watch
Utána:
Teljesen hihetetlen: The director claims that there are no special effects in the film despite its surreal looks. Everything was shot on real locations. Tehát a pillangó alakú sziget igazi? A burjánzó mező a sivatag közepén igazi? A kék város igazi? Az Escher-képek törött dimenzióit idéző erődök igaziak?? Surely it is one of the wildest indulgences a director has ever granted himself. Annyira látványos, hogy a Mancs kritikusa paradicsommadárnak titulálta, meg formatervezett valótlanságnak és képzavarnak. Valahogy ez engem nem zavart, meg az sem, hogy "a valóság eseményei pedig könnyben úszó, de banális tanulságokra futnak ki", nálam az mentette meg, hogy még rátettek egy lapátnyi iróniával is a hollywood-ias fordulatokra. Talán annyi az egész, hogy van affinitásom az eszképizmus iránt: en.wikipedia.org/wiki/Escapism. Bár nem tudnám megmondani, hogy a mesélő felnőttel vagy a mesét hallgató kisgyerekkel azonosultam-e. Mindenesetre nem a mesebeli szereplők miatt aggódtam, amikor egyszercsak rosszra fordult a történet, hanem az háborított fel, hogy egy kilencéves kislánynak nem lenne szabad ilyet mesélni:-)
A film készítésének körülményei is mesések: a főszerepet játszó kislány nem is tudott angolul, hanem fonetikusan tanulta meg a szövegét (szerintem némelyik bakiját benne is hagyták a filmben, pl ennek klipnek a legvégén:www.youtube.com/watch), és egy félrefordítás miatt tényleg azt hitte, hogy a Roy-t játszó színész van ágyhoz kötve, és meg is hagyták ebben a tévhitében... Tarsem, for two decades a leading director of music videos and TV commercials, spent millions of his own money to finance "The Fall".
Tényleg sok zuhanás van a filmben: több szereplő leesik a lóról, Alexandria elveszti az egyensúlyát morfiumlopás közben, az indus felesége és maga is magasból lehullás által vész el, a film utolsó kocáin is egy zuhanást látunk. The Fall is [...] a free-fall from reality into uncharted realms.
Azt hiszem Tarsem Singh a legmegfelelőbb személy arra, hogy a görög mitológiából filmet csináljon: www.imdb.com/title/tt1253864/
Nem tetszett a film, pedig annyi minden tetszett benne: a film első 15 perce, ez a nem vénnek való vidék, a borostás loboncoshajú rockerek, a csillagos ég, az egész bennszülöttekből és farmerekből álló panoptikum, a villámok, a Manson-família, Emily Watson fehér bőre, a naplementék, a zavarbaejtő érzés, hogy azok látják el a sebeidet, akiket épp megölni készültél, meg ez a vers:
'When?' said the moon to the stars in the sky
'Soon' said the wind that followed them all
'Who?' said the cloud that started to cry
'Me' said the rider as dry as a bone
'How?' said the sun that melted the ground
and 'Why?' said the river that refused to run
and 'Where?' said the thunder without a sound
'Here' said the rider and took up his gun
'No' said the stars to the moon in the sky
'No' said the trees that started to moan
'No' said the dust that blunted its eyes
'Yes' said the rider as white as a bone
'No' said the moon that rose from his sleep
'No' said the cry of the dying sun
'No' said the planet as it started to weep
'Yes' said the rider and laid down his gun
Előtte:
A film címe nem igazán jó, mert csak film közben jövünk rá, hogy ki is a nyomozó, és hogy ez miért is poén... hűha, nehéz bármit is írni a történetről anélkül, hogy megálljam spoilerezés nélkül, úgyhogy inkább a műfajról írok: amikor elkezdődott ez a bizonyos nyomozás, akkor jöttem rá, hogy milyen régen láttam utoljára olyan igazi "whodunit" en.wikipedia.org/wiki/Whodunit -krimit, soksok gyanús szereplővel, akik együtt vesznek részt az áldozat temetésén, félrevezető mellékszálakkal, meg ahogy megkapjuk azt is, amikor a főgonosz töltött fegyverrel a kezében még elmeséli, hogy mit miért is tett, nehogy hülyén haljon meg szegény áldozat.
De a műfajba még sok minden belefér: nagyon sokan hasonlítják a "Sírhant művek"-hez, és valóban:
"Each episode begins with a death", "The show also has a strong dosage of dark humor and surrealism running throughout.", "A recurring plot device consists of a character having an imaginary conversation with the person who died [...]", szóval egy kicsit aggasztott, hogy valamilyen filmbeli utalást akkor majd nem fogok érteni, mert nem láttam még egy "Six feet under" epizódot sem, de szerencsére ezzel nem vagyok egyedül:index.hu/kultur/cinematrix/ccikkek/gigor1002/
Utána:
Azért poén, hogy "A nyomozó" a film címe, mert itt a nyomozó az egyben maga gyilkos (bár ez azért elég gyakran elő szokott fordulni, pl. "A bűn mélysége"-ben, meg az "Angyalszív"-ben vagy épp Donald Kaufman "The 3" című forgatókönyvében: www.imdb.com/name/nm0442134/bio).
Szerettem a film szürreális jeleneteit, amikben többnyire írott szövegek elevenedtek meg: a svéd alapítvány brosúrája, elutasító, majd elfogadó válasza, Szirmai levele a túlvilágról, az apa végrendelete. És egyszerre voltak vizuálisan meglepőek úgy, hogy a történetben is meglepő fordulatokat hoztak, szóval egyáltalán nem voltak öncélúak.
Nem szerettem, hogy a krimi a szempontjából semmi funkciója nem volt a szerelmi szálnak, meg a boncasztalra jutó mellékszereplőknek, meg egyáltalán annak, hogy a főszereplő kórboncnok. Bár a film frenetikus befejezőjelenetében szépen összeér a kórboncnok és a szerelmi szál:-)
Előtte:
www.port.hu/pls/fi/films.film_page
A régi filmek sokszor kapnak 100%-ot a Rotten Tomatoes.com-on: www.rottentomatoes.com/m/roger_and_me/
Michael Moore-t sikkes dolog utálni, de én mégis szeretem, és nem annak ellenére, hogy köztudomásúan pofátlanul populista propagandafilmeket csinál, és dokumentumfilmeshez egyáltalán nem méltó módon a saját képére alakítja a valóságot, hanem éppen emiatt. Kifejezett esztétikai élményt nyújt nekem azt találgatni a film közben, hogy mit hogyan másíthatott meg, mintha egy bűvésztrükköt figyelnék.
A "Roger and Me" a legelső filmje 1988-ból: A Michigan-beli Flint nemcsak a General Motors szülővárosa ("Buick City"), hanem Michael Moore-é is. A cég igazgatója, Roger Smith gondolt egyet, és bezárta gyárakat, 30 ezer embert téve ezzel munkanélkülivé. A film nemcsak a városlakók munkanélküliség ellen vívott keserűen komikus küzdelmét mutatja be, hanem vezérfonalként Michael küzdelmét is, hogy Rogert mikrofonvégre kapja és felelősségre vonja.
Előzetes:www.youtube.com/watch
Utána:
Kedves olvasóm, készen állsz a valódi világ megismerésére? Válaszd a piros kapszulát, és lépj ki a Michael Moore-mátrixból:
Miközben Roger Smith karácsonyi beszédét halljuk, egy kilakoltatás képeit látjuk. Ez a jelenet nemcsak hogy giccses, ráadásul még az orrunknál fogva is vezettek minket: igazából a két esemény különböző napon történt, csak a hatáskeltés érdekében vágták össze őket.
A film egyik jelenetében a gazdag flintieket látjuk, amint egy gardenpartin vesznek részt, és hogy az alsóbb néprétegek iránti együttérzésüket kifejezzék, szegény (feketebőrű) munkanélkülieket béreltek fel, hogy emberi szoborként pózoljanak a bálon. Eközben a gazdagok pökhendi módon nyilatkoznak arról, hogy Amerika a lehetőségek hazája meg ilyesmi. A filmben bemutatott egyik ügyvéd be is perelte Michael-t, amiért teljesen téves képet mutatott be róla: Stecco was interviewed attending a society fund raising ball and was made out to be a high-society rich pig who partied while people where starving outside. He was actually a lawyer who worked pro-bono for the poorer residents of Flint.
A filmből kiderül, hogy egy tévéközvetítés Flint nyomorúságos gazdasági helyzetéről azért maradt el, mert egy munkanélküli ex-autógyári munkás ellopta a közvetítőkocsit. Nos, ez nem teljesen így történt:www.youtube.com/watch
És a legjobb: In the movie, it is suggested that the subject of the documentary, Roger B. Smith, was not available for commentary, despite several attempts. Years later, in the documentary Manufacturing Dissent (2007), it was revealed that Michael Moore did film a conversation with Smith, but it was intentionally left out.
Persze ez lehet, hogy csak aljas rágalom, a wikipedia hosszabban ír erről. Michael úgy hárítja a vádakat, mint egy igazi demagóg: en.wikipedia.org/wiki/Roger_&_Me#Criticism
Pedig a híres-hírhedt Oscar-díj átvevő beszédében Michael azt mondja, hogy ő a "non-fiction"-t szereti...www.youtube.com/watch
Tényleg jó kis film, de azért mielőtt mesterműnek titulálnánk, lássuk néhány jelenet rövid leírását:
"The professor continues, using a dinner party at his friends’ house to illustrate a point he is making. We then cut to the ‘dinner’ party which is being held in a modern bourgeois apartment.The guests are seated around the table on flushing toilets. They politely discuss various issues around the topic of defecation whilst publicly using the toilets that they are sitting on. When a guest is hungry, he excuses himself and retires to a private cubicle to eat food."
"The scene features a married couple and their marriage counsellor. The marriage guidance counsellor flirts with a receptive wife rather than giving the couple advice, and the housband fails to react to this behaviour and stand up for himself."
"We follow one of the policemen, who is having his shoes shined. We then follow the man who is sitting next to him to the top of a tower block. This man is a sniper who randomly kills people in the streets below. He is arrested, found guilty and sentenced to death but leaves the courtroom to be treated as a celebrity."
"The scene involves a man and his wife who are enjoying a night out at an expensive French restaurant, only to discover that they have been given a dirty fork, and the husband politely asks the waiter to replace his dirty fork. When the head waiter arrives, he demands that the entire washing-up staff be fired..."
A fenti négy jelenet közül kettő igazából nem is A szabadság fantomjából van, hanem egy-egy Monty Python-szkeccsből...
Egy kicsit aggasztó, ahogy kezd elkurvulni ez a blog... azt hiszem át kellene keresztelnem olvasónaplónak. Pl. itt van ez a másik blog, ahol kifejezetten összeszedett és informatív módon írnak a filmben előforduló önéletrajzi elemekről:
darkwindowsreviews.blogspot.com/2007/12/le-fantme-de-la-libert-1974.ht
Renowned for his ability to work to tight budgets and schedules, Buñuel was more concerned with constructing ideas than complex sets or Expressionistic cinematic style. One example of his economic style is the scene where the prefect of police receives a telephone call from his dead sister; we don’t have to see the corpse reach out from the coffin – it is easier to show the telephone (a cheap prop), and allow our imaginations to construct the scenario. It is also interesting to note the lack of a musical score in the soundtrack, subtle sound effects (for which Buñuel is credited) are used to create atmosphere. One example of this is the riot at the end of the film, suggested only by the sound effects.
Egy szürrealista film megnézése után minden olyan szürreálisnak tűnik: ahogy Marco Lanzagorta (a neves filmkritikus) két egymást követő mondatában kétszer ír le olyat a film történetéről, amit félreértett:
"A physician offers a cigarette to a patient whom he had just diagnosed with pulmonary cancer. The judicial system leaves a mass murderer free."
Aztán ahogy a wikipedia hol emuról, hol struccról beszél:en.wikipedia.org/wiki/The_Phantom_of_Liberty_(film)
Meg abban is van valami szürreális, ahogy valaki szisztematikusan összeválogatta a filmben előforduló kocsimárkákat: www.imcdb.org/movie_71487-Le-fantome-de-la-liberte.html
Például azt a tankot, amivel a katonák rókavadászatra mennek, Ford M8 Greyhoundnak hívják.
Két ok arra, hogy megnézzük a filmet (és feltétlenül angolul, mert a magyar szinkron nem igazán tud mit kezdeni a fekete akcentussal):
Kirk Lazarus:
The character of Kirk Lazarus was originally written as Irish. It was changed to Australian, when Robert Downey Jr. said it would be easier for him to improvise in an Australian accent.
Did anyone else catch the fourth wall break by Rob Downey Jr?
"I'm the dude playing a dude disguised as another dude."
This line only makes sense if delivered by Downey himself to the audience (as opposed to if it was delivered by the Australian Kirk Lazarus or the African-American Sgt Osiris).
en.wikipedia.org/wiki/Fourth_wall#Breaking_the_fourth_wall
"A Trópusi vihar szinkronizált verziójában "egy ausztrál műnéger Matula bácsi" lett Robert Downey Jr.-ból."
Les Grossman:
"Hogy Ben Stiller [...]-t egy ilyen szerepre kérte fel, akkora jófejség tőle, hogy sírva tudnék fakadni nagylelkűségétől."
Apparently actors are narcissistic and Hollywood is ruthless. Stiller doesn't say anything we don't know, but stand-out turns from Downey Jr and [...] make Tropic Thunder very funny for all its flaws.
For years now, onscreen and off, [...] has seemed like a bottle of barely contained crazy; now we know what happens when the cork comes out.
What keeps everything from imploding are Downey and [...] who are willing to push every audience button and damn the politically correct torpedoes.
Előtte:
Az est.hu krimivígjátéknak hívja, de a kritikusok elég sokat nyűglődnek a műfaji besorolással: "Kis költségvetésből dolgozott, a film leginkább egy abszurd kamaradarabra hasonlít", "lelassult, bizarr bérgyilkosos film", "David Lynch meets Guy Richie", "...miért ültek be egy független művészfilmre", "ízléses turisztikai film", " Ibusz + szuper naturális vériszam + kanyhalló dumák, és készen van a filmecske!". De nem is az a lényeg, hogy a film mekkora stílusbravúr:
Howard Hawks (1896-1977) , one of the great American directors of pure movies [...] once defined a good movie as "three great scenes and no bad scenes." Ezek szerint az In Bruges majdnem jó film, ugyanis két igazán jó jelenet volt benne, viszont a többi sem volt rossz.
És még valamit a műfaji besorolásról: szerintem a kritikusok nem hangsúlyozták eléggé, hogy ez egy kifejezetten sötét és nyomasztó film, hatalmas morális tőkesúllyal. A három főszereplő gengsztert a döntéseiben nem csak a szimpla betyárbecsület, hanem igazi görög tragédiába illő erkölcsiség mozgatja: sokkal inkább illik rájuk a "sötét lovag" jelző, mint Bruce Wayne-re.
A filmben egyébként 126-szor mondják azt, hogy fuck.
Utána:
SPOILER: When Harry shoots Ray, his gun is loaded with the "dum-dum" bullets given to him by Yuri. These are special hollow-point bullets that are specifically designed not to over-penetrate human targets. It is highly unlikely that they would have gone through Ray and hit Jimmy.
Az egyik jó jelenet: Ken és Harry telefonon beszélgetnek, és először Ken eljátssza, hogy Ray-t elküldi a kocsmába, majd bebeszéli Harrynek, hogy Ray álomszerűnek találta Bruges-t, majd Harry megbízza Kent Ray meggyilkolásával.
A másik jó jelenet: a meghiúsult gyilkosság/öngyilkosság a parkban, Ken mindkét pisztolyt magához veszi.
Emlékeztek a Pasolini-féle "Canterbury mesék"-re? Ott is megelevenedtek Hieronymus Bosch festményei.
Nagyon összetett szimbólum a filmben Bruges maga, egyszerre álom és rémálom: Harry számára egy gyerekkori mesebeli emlék, és ezért küldi Ray-t oda, hogy lásson valami szépet, mielőtt meghal (és mondja is, hogy ő maga is látni akarja Bruges-t mielőtt meghal). Ray viszont végig rémesen érzi magát Bruges-ben (vagy egyszerűen csak a bőrében), ez az ő pokla, vagy inkább purgatóriuma, ide küldték szenvedni a bűnei miatt: "Prison...death...didn't matter. Because at least in prison and at least in death, you know, I wouldn't be in fuckin' Bruges. But then, like a flash, it came to me. And I realized, fuck man, maybe that's what hell is: the entire rest of eternity spent in fuckin' Bruges. And I really really hoped I wouldn't die. I really really hoped I wouldn't die."
Vicces, hogy ezt pont az mondja, aki eredetileg öngyilkos akart lenni. “Suicidal? Everybody’s suicidal, but we don’t keep going on about it” válaszolja Harry Kennek, amikor azzal próbálja Ray-t védeni, hogy kár megölni, előbb-utóbb úgyis magát öli meg.
És lőn, Ken és Harry is magukat ölik meg a film végén.
Előtte:
www.port.hu/pls/fi/films.film_page
Végigunatkoztam a Deltát, mert alig van benne párbeszéd, alig van benne szerelem, alig van benne színészkedés, a történet két mondatban elmesélhető és előre sejthető, nem tudtam azonosulni a szereplőkkel, és ami kevés szimbolika meg van benne (főleg bibliai utalások), az meg csak arra emlékeztetett, hogy milyen "üres" úgyamúgy a film. Persze, tudom, ez az üresség a lényeg (a helyszínt a rendező egy sivataghoz hasonlította), meg a balladai homály, meg a végletekig leegyszerűsített archetípusok.
Esetleg, ha szereted, ha sok vízfelület látszik egy filmben, amiben még Tóth Orsi is szerepel, és Lajkó Félix szerezte a zenéjét, azért mégiscsak nézd meg. És a filmszemle fődíját is megnyerte azért.
Utána viszont volt egy állati jó beszélgetés Mundruczó Kornéllal (a Bálint filmklubban láttuk a filmet). Teljesen fura, hogy mindenféle elszálltság nélkül és teljesen józan módon beszél a filmkészítési módszereiről.
A beszélgetés olyan jó volt, hogy utólag még a filmélményt is feljavította, leginkább azáltal, hogy megértettem, hogy miért nem jó a film. Pl. mert újraírták és újraforgatták (az eredeti főszereplő, Bertók Lajos halála miatt), mert Lajkó Félix amatőrszínész, és így csak olyan dolgokat csinált a filmben, amit és ahogy tényleg megcsinálna (pl. kesztyűben kalapál, mentőmellényben csónakázik és nem hajlandó megcsókolni az Orsit), és azért is, mert a filmből egy csomó dolgot kivágtak, ami színt vihetett volna bele: egy szimbolikus pelikánt, a pisilős-budiépítős jeleneteket, meztelenséget, nagybeszélgetéseket... majd a DVD-n rajta lesz extraként, a félig leforgatott, úgyszintén Delta munkacímű sci-fi-vel együtt:
"Egy folyódeltában játszódik (román helyszínen), ahol a biztonságos "kontinenstől" elzárt karantént alakítottak ki. Egy ilyen deltában nincsen úthálózat, az elárasztott területeken az infrastruktúra teljesen hiányzik. A delta világában egy rejtélyes, halálos kór terjedt el. Ez a vírus az agyat fertőzi meg, és áldozatának leggyengébb pontját támadja meg, így a legkülönbözőbb szimptómákat produkálják a betegek, és laikus szemmel beteg az egészségestől nem különböztethető meg."
A nagy Gatsby írójának novellája alapján, a Forrest Gump fogatókönyvírójától, a Harcosok klubja rendezőjétől, Brad Pitt, Cate Blanchett és Tilda Swinton főszereplésével!!!
Rövid trailer:
Második trailer:
Első trailer (klikk arra, hogy "watch in high quality"):
Foran:
www.port.hu/pls/fi/films.film_page
Roger Ebert (ő az én Sten Egil Dahl-om) írja, hogy
If there was ever a movie that seems written and directed by its characters, that movie is Joachim Trier's "Reprise." Here is an ambitious and romantic portrait of two young would-be writers that seems made by ambitious and romantic would-be filmmakers. In the movie, the young heroes idolize Norway's greatest living writer (Sten Egil Dahl, www.imdb.com/title/tt0827517/trivia), who tells one of them his novel is good and shows promise, except for the ending, where he shouldn't have been so poetic. The movie itself is good and shows promise, except for the ending, when Trier shouldn't have been so poetic. Not only does "Reprise" generate itself, it contains its own review.
Ezt még megtoldanám azzal is, hogy Erik regényéről azt írja az egyik kritikusa, hogy "forma tartalom nélkül", a filmről pedig ezt írja az egyik kritikusa: Trier is having more fun in the editing room than his story requires and he'd be well advised to spend more time in the deeper development and dramatic elements of his characters.
Etter:
"Reprise", a film eredeti címe visszatérést, újrakezdést, ismétlést jelent, zenében pedig visszatérő motívumot: The Beatles had both "Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band" and "Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band (Reprise)" on their 1967 album Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band. Reprises are common in musical theatre, where earlier songs are often repeated, usually with slightly changed lyrics to reflect the development of the story. Pélául az "Egyszer" című film Oscar-díjas betétdalát, a "Falling slowly"-t is kétszer halljuk a filmben, másodszorra csak zongorán.
Tényleg sok minden tér vissza a "Szerzők"-ben: a barátok vízbe rántják egymást a mólóról, levelesládába regényt dobnak, a Joy Division-pólós kocogót is kétszer látjuk.
Igazán szellemes visszatérő motívum az a mozdulat, ahogy a szereplők idézőjeleket formálnak az ujjaikkal: először talán az egyik entellektüel-punk csinálja, amikor az élet értelméről magyaráz, Erik eltanulja tőle, és a talk-show-ban beszélve is mutatja, de akkor már gúnyosan reagálnak rá a tévét néző barátai, és utána, amikor látjuk az ablakon keresztül, ahogy a kispolgáriasodott haver a gyertyafényes vacsoránál ezt mutatja, akkor már tudjuk, hogy ez az " "-dolog ultragáz.
Pont a visszatérő motívumok jók arra, hogy az elmúlást érzékeltessék: a "Megujjazott a miniszterelnök"-öt nosztalgiából egy esküvőn újrajátszani elég ciki... És főleg Párizs: képtelenség ugyanazt a fényképet még egyszer újracsinálni. Visszatérnek egy év után "á la recherche", egy franciakertre néző kőkorlátnál állva, melyik filmklasszikus előtti főhajtás is ez a jelenet?? Én rájöttem ám!! Mondjuk a számba is lett rágva, hiszen Erik és Phillip ezt a filmet nézik videón. Segítség:a néggyel ezelőtti bejegyzés is erről szólt:-)
De a film főfő visszatérő motívuma az, hogy "10, 9, 8,...", engem eléggé idegesített, és különben is: visszaszámlálást vonatsínekkel már láttunk az "Európa" elején, olyat meg, aminek a végén a lány szakít a fiúval, a "9 és fél hét" végén...
Előtte:
www.port.hu/pls/fi/films.film_page
1977, augusztus 20: "A Badacsonyban vagyunk, csodálatosan szép vidéken, s a Kajtár család - kétlaki vasutas família, félig paraszt félig állami emberek, izgatott ünnepi hangulatban készülődnek. Vendégeket várnak. A nagypapa részt vett a cattarói matrótlázadásban, de arra is büszkén emlékszik, hogy ő vezette 1938-ban az eucharisztikus kongresszus idején a Szent Jobbot szállító Aranyvonatot.
Budapestről érkezik Jolán főnökével, Vetró elvtárssal és a annak családjával. Egyetlen nap pereg le előttünk, amelynek során megismerkedünk a Kajtár családdal és Vetróékkal, akiket szeretetteljes iróniával ábrázol az alkotó."
"A 70-es évek hangulatát jól jellemzi [...], hogy a pártvezetés nagyrangúnak titulált vezetőit a néphit, és a gyakorlat szerint zsírtól csöpögő ebédekkel befolyásolhatónak hitte a kisember [...]. Az eseménysor középpontjában az én megoldó képletem szerint az ebéd található, hiszen ha a magyar filmművészet nagy zabálásairól elmélkedem, rögtön Latinovits után ennek a filmnek a főzési és étkezési jelenetei jutnak az eszembe."
"Kulcsszavak: képmutatás, lakoma, szocializmus, ünnep, vendég"
"Az ünnepet sokan és sokszor próbálják átértékelni. [...] Rákosi [...] a gondosan augusztus 20-adikára idõzített szocialista alkotmány elfogadasát ünnepelte [...]"
"A Veri az ördög a feleségét ráadásul olyat is nyújt, amivel cseh film biztosan nem próbálkozna: szinte teljes panoptikumot válogat össze a magyar társadalomból, vezető kádertől falusi plébánosig."
Utána:
Érdemes a filmet augusztus 20-adikán, nagy társasággal, beborozva, tűzijáték-szünet beiktatásával nézni. Ugyanis most újranéztem, és egyedül sokkal kevésbé röhög jóízűt az ember az olyan poénokon, hogy "Szaga a szarnak van, doktor úr, a bornak illata van!", "És lejárnak fürdeni a Balatonra? -Á, nincs nekünk arra időnk! Most meg, hogy itt a fürdőszoba...", "Baj lesz ebből Dodó, a végén még berúgsz!", meg azon, ahogy a Kajtár család malac módjára eszi a rántotthúst. OK, OK, a városi sznobok is megkapják a magukét: "És a Vetró elvtárs felesége is kedves asszony, jó barátok vagyunk.-Hol dolgozik?-Sehol...-De jó neki...", "Ilyen vegetatív idegrendszeri zavarok. Ettől az ulcusa folyton kiújul. Na és a hipertónia...Annyira stressz alatt van állandóan, hogy ez nem is csoda...", "Kobayashi Ken-Ichiro !", meg ahogy elszörnyedve szemléli a doktor úr, ahogy malacmódra esznek.
Na, látjátok, direkt azért néztem újra, hogy sok jó Bereményi-féle catchphrase-t írhassak ebbe a bejegyzésbe. A végére még hármat, ami egyenként legalább háromszor elhangzik a filmben:"Gürcölök, mint egy állat", "A Pityunak aranykeze van", "Az a jó levegő"
Ki mondta, hogy egy filmes blogbejegyzésnek mindig premierfilmekről vagy méltatlanul elfeledett klasszikusokról kell szólnia?
Az Ocean's eleven-ben az a furcsa, hogy rajtam kívül kb mindenki látta akkor, de ma már csak ott porosodik a videotéka polcán a DVD...bizony, 2001 óta szép lassan lejárt George Clooney, Julia Roberts, Steven Sodebergh szavatossága, és a film még csak ott sincs az IMDB top 250-jében. Persze maga a film nem lett rosszabb azóta, de az a pajkos varázs, ahogy egy szekérderéknyi szupersztár és egy friss Oscar-díjas rendező összeállt, hogy egy habkönnyű és halállaza bűnügyi filmet csináljon, bizony elmúlt.
A magyar kritikusok egyébként már akkor sem értették a viccet: "minden idők legunalmasabb kasszafúró-filmje", "a banális alaptörténetet semmivel nem sikerült feldobni", "unalomig ismert klisék", "annyira pedálozik", "Tripla vagy semmi című akció- (akarom mondani: eksön) mozi", "Kuglófsütésnél is mindent beleraksz a receptkönyvből, és a tészta mégis összeesik a tepsiben.", "Már megint arcokért csinálnak újra egy filmet."
Ezek a kritikusok tisztára be vannak savanyodva. Épp az a poén, hogy nincs klasszikus értelemben vett akció! Épp az a poén, hogy kétségünk sem kell, hogy legyen a happy end felől! Egyszerűen csak hátra kell dőlni, és élvezni, ahogy a színészek lubickolnak egy olyan forgatókönyben, aminek kábé minden mondata felkerülhetne ide: www.imdb.com/title/tt0240772/quotes
Ez egy kooperatív bejegyzés, amit másokkal írattam meg, illetve mondtam a többieknek, hogy írjanak néhány mondatot a filmről. Ha van kedved, írj! Minél több, annál jobb, és utólag is hozzá tudom szerkeszteni a bejegyzéshez, sohasem késő!
Gergő:
Vezető pozícióban törtetők vannak, emiatt, vagy éppen ezért az jut oda
fel, aki célirányos. Random őrülettel nem lehet irányítani. Joker
hazudott.
HZS:
Több sötétséget vártam, amolyan rémpislákolót. Tobzódó, képregényes anarchiát, whummal és paffffal, a szerepébe lassan begügyülő Egéremberrel. Aki álmában nem panorámaablakokon keresztül közlekedik, hanem easylisteninget nyomó felvonóban, mint minden halandó de amikor ébren van, hát istenem, először üt, és csak aztán rúg. Valami méltó vizuális levezetést vártam arra, amit a Dzsókeren keresztül üzent a film. Éspedig, hogy Gothamban az erőszak önmagában él, minek túlmetázni; ahogy van jó oldal, úgy élettere van a gonosznak is. És mivel ez így alapértelmezett, különösebb kompromisszumok nélkül folyhat egymás hightech fasírozása a vegytiszta elélvezet kedvéért, odapaff és tisztelt rokonok, aztán döntse el mindenki, melyik oldal kedves a szívének és egyéb leszakadó testrészeinek. Mindehelyett kaptam egy egyoldalú kukkolásfílinget, a köztes térben fel és alá glasszáló Denevéremberrel, aki néha beköszönt az irodák, mellék- valamint börtönhelyiségek látványos panorámaüvegein keresztül, mint egy fejünk felett lebegő perverz jegyellenőr, egyfajta fordított irányú hitchcocki Hátsó Ablak-sémában. Mert ugyan ki állítja, hogy kukkolni csak KIFELE lehet? Plusz még: egy csomó orálmorál, annak tálalása, hogy a Batmobilhoz képest a Lamborghini Murcielago LP640 csupán egy leszuperált Zastawa, és egy felismerés, hogy ha az ember fülét kaucsukkal leszorítják, akkor a viccet is mélyhörögve meséli. Mármint ha volna, mert Bale-be nem szorul most efféle szikra. Michael Keatont vissza denevérbőrbe!
Medzi (bocs, tudom, h nem bejegyzésnek szántad, de olyan kevesen küldtek):
Ma reggel amikor a körúton végig tekertem a két kocsisor között óhatatlanul is az jutott eszembe a filmből, amikor a HZS által fallikus szimbólumnak titulált motorszerűséggel kedvenc denevéremberünk hasonló pozícióban letarolta az összes négykerekű visszapillantóját...egy percre elfogott a kísértés, csak én szandálban voltam és nincsen olyan jó biztosításom...jut eszembe, hogy valamelyik Futurama www.imdb.com/title/tt0149460/ részben esik szó arról, hogy egy szuperhős milyen hihetetlen sok kárt okoz a gonoszok elfogdosása közben és igazából azért nem vallanak valódi személyükről a maszkos mesterek, mert félnek a végtelen mennyiségű nyakukba zúduló kártérítési pertől...
Előtte:
www.port.hu/pls/fi/films.film_page
"Kínszenvedés volt végignézni, igazi mazochizmus"
"Szerintem elviselhetetlen ez a film, a szó legrosszabb értelmében. Nem baj ha egy filmet nem lehet követni, de bizonyos határokat nem jó túllépni, pl. az emberi tűréshatárt."
"Igen, ez egy érdekes kérdés, hogy vajon most olyan filmet kell-e készíteni, amit meg is néz az ember, vagy olyat, ami művészi, de rohadtul nézhetetlen."
"Szerintem, ha képes vagy élvezni a tiszta mozgóképet, akkor fog tetszeni. De megnézésre én személy szerint senkinek nem ajánlanám, csakis ellenségeimnek, székhez kötözve, sötét szobában, végtelen ismétlésre állított lejátszó-berendezéssel."
Ezek után kifejezetten kellemes meglepetésként ért, hogy a film igenis élvezhető. Talán a sznobság, vagy esetleg megéreztük, hogy a film forgatókönyvírója-társrendezője "haver"? Born in Brest in 1922, Alain Robbe-Grillet initially studied mathematics and biology. Ezt egyébként nemcsak a film kirakósjáték-szerű kompzíciójából lehetett sejteni, hanem abból is, hogy a szereplők állandóan nim-et játszanak:en.wikipedia.org/wiki/Nim
De nemcsak ám a vegytiszta intellektuális kihívás, hanem a stílus: A's wardrobe was designed by Coco Chanel, The film's style has influenced the look of several commercials (including those in the late 1980s for Calvin Klein's Obsession), és nem utolsósorban a végeláthatatlan folyosók, tükrök, stukkók, csillárok, erkélyek... hotelek, szanatóriumok, gyógyfürdők... Ah, néha én is úgy elmenekülnék a világ elől, hogy elveszejtsem magam az időtlenségben, hogy értelem és beteljesülés nélkül flörtöljek, mint Hans Castrop Madame Chaucat-val Davos-Dorfban vagy az Ulpius-testvérek Hallstadtban...
Francia filmelőzetes (angol feliratozással):www.youtube.com/watch
Utána:
A kedvenc britpop zenekarom is emléket állított a filmnek:www.youtube.com/watch
Resnais built a captivating puzzle-like film, a labyrinth, which at time resembles the optical illusions of Escher or the surreal world of Magritte.
The effect was created by painting the shadows of the human figures onto the ground.
Színház a filmben, de a szereplők is színpadiasak, szobor a filmben, de a szereplők is szoborszerűek.
Előtte:
A kritikusok tobzódnak: Chaplin (börleszk), Kubrick (grandiozitás), Beckett (várakozás a szemétdombon), Brazil (konzum-antiutópia), Száll a kakukk fészkére (ez spoiler lenne), WALL-E has the perpetually worried look of the young Woody Allen
Már a imdb-s "plot keywords"-lista is tartalmaz némi burkolt ajnározást: Unconventional romance, Biblical allegory, Globalization, Insane Asylum, Man versus machine, Love sick, Very little dialogue, Mutiny, Film in film, Exodus, First kiss, Abandoned city, Loneliness
És ha az eddigiekből nem derült volna ki: egy Pixar-rajzfilmről van szó! De nem titkolt ambíciókkal: The makers consulted with a live-action director of photography to learn how he would light and shoot a scene if it were a live-action movie.
The main character's name is actually an acronym, standing for "Waste Allocation Load Lifter-Earth-class." EVE stands for "Extraterrestial Vegetation Evaluator" and M-O stands for "Microbe Obliterator."
Utána:
Nem mondom, hogy nem volt még hasonló élményem rajzfilmmel: a "Les triplettes de Belleville"-nél és a Persepolisnál is elkezdett nyugtalanítani az érzés, hogy ez a film túl okos és visszafogott és a poénok túl burkoltak...de azok kimondottan "felnőtt"-rajzfilmek voltak, ez viszont egy amerikai big-budget szórakoztatóipari termék!!
Tulajdonképpen le a kalappal, de azért mégiscsak a filmélmény rovására ment, hogy utólag az eszemmel kellett megmagyarázni magamnak olyan dolgokat, hogy micsoda csoda, hogy a film készítői mennyi emberközeli érzelmet tudtak ilyen embertávoli eszköztárral megjeleníteni: bevallottan azzal szivatták magukat, hogy a lehető legkevésbé antropomorfra akarták készíteni a robotokat (főleg a mellékszereplőket), olyanra, mintha tényleg egyetlen feladat elvégzésére lettek volna tervezve.
Viszont pont ettől a minimalizmustől támad az az érzésünk, hogy amit látunk, az maga az absztrakt, már-már éteri szerelem: szikra pattan a két robot közt, a kikapcsolt lányrobot-tojáson éli ki a fiúrobot a plátói vágyait, a lányrobot képes erőt venni a küldetéstudatán és a fiúrobottal marad, egy pillanatra azt hisszük, hogy a fiúrobot memóriája törlődött, és elveszett a szerelem, pedig pontosan mi is veszett el?
Egy film egy lányról, akinek fogak nőttek a vaginájába. Amikor a filmben ő maga keres rá arra, hogy www.google.hu/search, és kiderül, hogy ez egy csomó különböző kultúra mitológiájában mind előfordul, akkor azt hittem, hogy a filmkészítők kamuztak, pedig tényleg így van, sőt, állítólag 12 millióból egy nőnek valóban fogak vannak ott lenn:-)
A film amúgy 88 perces, és tényleg erre ez az egy poénra épül. Szerintem egyáltalán nem olyan pornográf vagy horrorisztikus vagy botrányos, mint ahogy elsőre képzelnéd:
Given how thoroughly all the subtext spells out the message, then, it seems unnecessary to make the actual text so raw, grotesque and graphic.
Sőt, a film (első felének) központi témája a szemérmesség! Pl. magát a puncit sohasem látjuk a filmben, ellenben sok levágott és nevetségessé tett fütyit igen. De maga a főszereplő sohasem veszíti el női méltóságát, ami nagyban köszönhető Jess Weixler fantasztikus színészi játékának...kb. emiatt érdemes elmenni megnézni a filmet, amúgy nem egy nagy szám.
Az előzetes hűen visszaadja a film hangulatát:
www.port.hu/pls/fi/films.film_page
Nem találtam sehol sem igazán alapos és kimerítő elemzést a "Charlie bit me jelenség"-ről, kábé annyit írnak, hogy hűha, már 37 millióan látták.
Mitől lett ilyen elsöprően sikeres? Az igazi sikersztori nyilván akkor kezdődött, amikor a "Comedy" cimkéjű videók közt a "Most viewed of all time" lista negyedik helyére került, én is így találtam meg. De eleinte magától kell terjednie ennek a láncreakciónak, szuperkritikus elágazó folyamatnak, erdőtűznek, azaz minden nézőnek átlagosan egynél több barátjának kell ajánlania, és a társadalom minél szélesebb rétegeibe kell beszivárognia ennek a perkolációs óriáskomponensnek.
60 másodpercnél rövidebb, ez nagyon sokat javít a nézettségen. A "dramatic chipmunk" is ettől lett sztár.
Nagyon egyszerű és közérthető dologról szól, az angolságát bárki képes megérteni. Ennél már csak akkor tud szélesebb közönség számára érthető lenni egy videó, ha egyáltalán nem dumálnak benne, mint a "The evolution of dance"-ben.
Aranyos kisgyerek van benne, ez teljesen elemi reakciókat vált ki a bennünk élő csajból, a "Hahaha" című videó is ezzel nyert:en.wikipedia.org/wiki/Cute: "Infantile personality traits, such as playfulness, fragility, helplessness, curiosity, innocence". Stimmel:-)
De a bennünk élő csávó is örül, mert van benne szívatás, sírás, egy kis gonoszság, hogy ellenpontozza az aranyosságot.
És még nem ért ezzel véget a lélektani hagymahámozás: a videó elgondolkodtat minket a humor és a komolyság közti elmosódott határról, meg arról, hogy Charlie vajon mennyit fog fel abból, hogy fájdalmat okoz de közben viccet is csinál. Valószínűtlen koraérettséget kölcsönöz a brit akcentus is.
A videócskának tökéletesen adagolt dramaturgiát kölcsönzött a szerencse: van felvezetés, konfliktus, csúcspont, amit néhány másodperces suspense és happy end követ.
És ráadásul a levonható tanulság is igen széles skálán mozog, így bárki megtalálhatja a magáét az "úgy kell Harrynek, magának kereste a bajt"-tól a "a testvéri szeretet és megbocsátás győzedelmeskedett"-ig.
Van abban valami költői, hogy Harry, akinek a mondatformálás még szemmel láthatóan nehezére esik, olyanokat mond, hogy "And it still hurts".
De hogy a bejegyzés elején ígért kimerítő elemzést még további forrásmunkával gazdagítsam, lefordítottam néhányat az 50 ezer komment közül:
aranyos cápa-fiú; az ő hibája volt, most megtanulta a leckét; legközelebb a fejét harapd le!; látszik, hogy szeretik egymást; milyen hamar elszomorodott és megvigasztalódott újra; Charlie egy szörny; szadista; 37 millió néző? wtf; LOL; OMG; máshogy végződött volna; ha én és a bátyám lennénk rajta; ahogy nevet, még a mamám is nevetett rajta, pedig ő semmin sem nevet; a legegyszerűbb videókat nézik meg legtöbben; kis angol angyalkák; Charlie egy tündibündi kics bajkeverő; minden nap megnézem, hogy jó napom legyen; azt mondanám hogy vicces, ha nem minden csaj ezt idézgetné az iskolámban; bárcsak az én ujjamat is megharapná; olyan édes; "Ouch! Char-Lay!"; vasállkapocs; általában jobban szeretem a kiscicás videókat, de ez olyan aranyos; Charlie a sátán; Julia Roberts is tökre ugyanígy mondja, hogy "Charlie" a "Charlie Wilson háborúja" trailerében; Charlie olyan, mint egy kisméretű "Dr. Evil"; tegnap találtam és már vagy hatvanszor megnéztem; a 23adik másodpercnél olyan édes pofát vág; vegytiszta komédia; "az élet szép"; oooooolyan gonosz; mindkettejüket meg akarom ölelgetni; mennyivel jobb, mint a százezerdolláros videoklipek
És a jelenség egyre csak gyűrűzik tovább, készítettek feldolgozásvidót japán és mexikói és fekete és kövér csajok, részeg koleszos fiúk, van már pornográf "nefogazz"-remake, techno-remix...
Pretty much everybody knew about the video, but one of my dinner companions -- I'd give credit if I could remember who -- didn't, and upon having it explained to him declared, right there, the end of civilization. Well, duh. I think we'd all be grateful if civilization could end on the gentle and funny Charlie bit me rather than, oh, almost anything else.
www.port.hu/pls/fi/films.film_page
Nem ajánlom a filmet, mert eléggé széteső a története, de azért van benne egy csomó dícsérnivaló: ugyan három évtizede készült, de még mindig nagyon cool ebben a filmben minden: a színészek olaszamerikai szlengje ("What's wrong with you?"), a 70-es évek New York-jának lepukkantsága, ahogy a szereplők keresztneve megjelenik feliratként, amikor először látjuk őket, ahogy lassított felvételben sétál végig Harvey Keitel egy sztriptízbárban, meg ahogy a részegen támolyog (nem is tudtam, hogy a en.wikipedia.org/wiki/SnorriCam-technológia már akkor is létezett!), ahogy a "Please Mr. postman"-re verekednek a billiárdszalonban, ahogy Robert De Niro egy bérház tetőteraszán őrjöng és le próbálja lőni az Empire State Building csúcsáról a lámpát, a kocsik, az öltönyök, és főleg a zenék (Scorsese a saját lemezkollekciójából válogatott, és a jogdíjak végül a film költségeinek felét tették ki).
Cirko: csütörtök
Corvin: szerda
Európa: hétfő
Hunnia: szerda
Művész: hétfő, kivéve ünnepnapok és rendezvények
Palace mozik: szerda
Puskin: kedd, kivéve ünnepnapok és rendezvények
Uránia: hétfőn fél 8-ig, kivéve ünnepnapok és premierfilmek
Vörösmarty: hétfő, kivéve ünnepnapok
Előtte:
Én ezt a filmet látni akartam, és kedves-lelkes keserédes dícséretet írni róla. Ehhez képest annyira de annyira visszafogott volt a film, hogy végül nem is sikerült igazán mély nyomot hagynia bennem. Én ezt nem értem, nekem úgy látszik az kell, hogy a film végén a főszereplő vízen járjon, vagy agyonverjen egy papot egy kuglibábúval, esetleg két tinédzserfiút szopjon le egyszerre ahhoz, hogy megmozduljon bennem valami... és az, hogy az ablak előtt zongorázik, nem elég. Pedig fű-fa a "Before sunrise/sunset" filmekhez hasonlítja, főleg a befejezését:
filmbuzi.hu/archives/2008/06/17/egyszer-once/
filmhirek.wordpress.com/2007/12/12/filmmania-once/
www.port.hu/pls/w/GENERAL.article
és például abban is hasonlítanak, hogy mindkettőt 33 kritikusból 33 kritikus szerette:
www.rottentomatoes.com/m/once/
www.rottentomatoes.com/m/before_sunrise/
De akkor miért nem tetszett igazán? Egyszerűen untam a sok éneklést? Mást vártam? Ez most egy spoiler lesz, de azoknak, akik azt hiszik, hogy ez egy randifilm, tudniuk kell, hogy az imdb-n a "plot keywords" listán (www.imdb.com/title/tt0907657/keywords) ott szerepel, hogy "unrequited love": en.wikipedia.org/wiki/Unrequited_love
Bob Dylan was such a big fan of the film that he arranged to have the two leads, Glen Hansard and Markéta Irglová, open for him on part of his world tour. Hansard and Irglová also covered Dylan's song "You Ain't Goin' Nowhere" for the I'm Not There. (2007).
Katt:filmhirek.files.wordpress.com/2007/12/onceposter.jpg
Katt:hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9p:The_Freewheelin%27_Bob_Dylan.jpg
Utána:
Romantikus filmtől szokatlan, hogy egy olyan férfi-nő kapcsolatot látunk, ami a közös éneklésben teljesedik ki, de valahogy ez is nagyon szépen belepasszol a film minimalista tartalmi-formai egységességébe.
Jók azok a jelenetek, amikben zenészeket látunk dalszerzés közben: pl. a Rocksuli-ban, aztán az Amadeus-ban Mozart a Requiem-et írja, a Ray-ben is van egy színpadon improvizálós jelenet, a Hétköznapi mennyország befejezőjelenete, kommenteljetek, írjatok még!
The title refers to the many very talented artists that John Carney knew who put off their career by saying "once" they get this and that sorted out, but never succeed because they've put it off too long. This describes the lead character, The Guy.
A film főszereplőjénak van egy bandája, amiben a a film rendezője is basszusgitározott:
en.wikipedia.org/wiki/The_Frames
A filmben látunk egy házivideót a főszereplő exbarátnőjéről, akit a filmrendező igazi barátnője alakít (és akivel tényleg élt London-Dublin távkapcsolatban). A főszereplő mamája is énekel a filmen.
Amit a buszon énekel "Broken Hearted Hoover Fixer Sucker Guy" azt tényleg improvizálta!
Előtte:
www.port.hu/pls/fi/films.film_page
A film egyik legjobb jelenetében a három főszereplő egy Isten háta mögötti szórakozóhelyen tequilázik, és a következő dolgokra isznak: az ujjazásra, Mexikóra, a csarolasztrákra (a filmből kiderül, hogy azok kik), a recskázásra, a klitoriszra, a szopásra, a barátnőikre (akik Európába utaztak nyaralni és bizonyára egy olasszal kefélnek épp), és az édesanyákra, majd benyomják a wurlitzert és táncolni kezdenek. És ez még csak a film egyik legjobb jelenete, a másikat nem mondom el, csak a csarolasztrák tízpontos kiáltványát (vérrel írták alá):
1: nincs annál nagyobb megtiszteltetés, hogy csarolasztrák lehetünk
2: mindenki azt csinál, amit akar
3: a pop kinyírja a költésztetet
4: naponta minimum egyszer juss el a csúcsra (ezt Saba találta ki, nem kell komolyan venni)
5: nem dughatod meg egy másik csarolasztra nőjét
6: faszfej az, aki az Americának drukkol
7: dögöljön meg az erkölcs és a fegyelem
8: tilos szűzzel házasodni
9: faszfej, aki az Americának drukkol (ez ismétlődik, mert az nagyon nagy faszfej, aki az Americának drukkol)
10: az igazság nagyon fasza dolog, de elérhetetlen
11: mindenki elveszíti a csarolasztra minősítést, ha bármelyik fent említett kibaszott pontot megszegi
A film igazi főszereplője, Luisa Cortés is megalkotja a saját tízpontos csarolasztra-ellenes kiáltványát, de azt sem mondom el, mint ahogy azt sem, hogy a film ténylegesen miről szól, mert az csak a legeslegutolsó jelenetben derül ki.
The last names of all the principal characters (Zapata, Iturbide, Carranza, etc.) are those of important figures in Mexican history. The last name of the one Spanish character - Cortés - is that of the Spanish conquistador who conquered much of Mexico for Spain.
Tenoch' is the name of the legendary founder of México Tenochtitlán, the capital of the Aztec Empire.
Utána:
Hasonlít a film a Superbad-re, mert arról (is) szól, hogy egy tinédzserbarátságot hogyan definiálnak át a nők az egyetem előtti utolsó nyáron, hasonlít a Hukkle-ra, mert időről időre elkalandozik a kamera, hogy teljesen oda nem illő dolgokról, pl. elszökött disznók sorsáról tudjunk meg egyetsmást, hasonlít a Hallam Foe-ra, mert itt is éreztem azt a felszabadító érzést, hogy ami megtörténhet a film által teremtett világban, az meg is történik, a titkok kiderülnek, a kiáltványokat megszegik. Pl. azt a pontját, hogy az igazság elérhetetlen, ugyanis a szereplők igenis elérik, de kb úgy, ahogy Ikarosz a Napot.
És az is zavarbaejtő és egyben felemelő, hogy bár a film stílusa már-már dokumentalista (hosszú, középtávolról fényképezett kézikamerás snittek, other than the music played by radios, stereos and other music devices, there is no actual background music in the movie), időről időre megszólal az igazmondó narrátor, aki csakis Isten lehet, ugyanis olyan dolgokról is tud, amit a szereplők soha sem mondtak el senkinek, és a jövőbe lát.
The ending scene where they talk while having a coffee was the first filmed.